Eger, társasház

Tovább részletekért kérem kattintson >>IDE<<

Álláslehetőség

Műszaki felsőfokú végzettséggel rendelkező magas-, mély- és közműépítési munkák irányításához munkatársakat keresünk.

Versenyképes jövedelem, önálló munkavégzés biztosított.

Munkavégzés helye biztosított.

Elvárás "B" kategóriás jogosítvány.

Fényképes önéletrajzokat az allas@diamit.hu e-mail címre várjuk.

 

Ingatlanok

Kiadó és eladó telephelyek és üzlethelyiségek

Sárospatak

Tokaj

Kazincbarcika

Ózd

Nagybarca

Miskolc

Szikszó

 

Referenciák

Referenciáink a teljesség igénye nélkül:

  • Varbó orvosi rendelő felújítása, akadálymentesítése
  • Borsodszirák csapadékvíz csatorna építése
  • Lónyai erdei feltáró út stabilizációja
  • Múcsony Kalász László Ált. Iskola bővítése, felújítása
  • Bodroghalom szennyvízelvezetése és tisztítása
  • Borsodnádasdi Ált.Iskola felújítása és energiatakarékossá tétele
  • Felsődobszai Általános Iskola felújítása
  • Rudabánya Ált. Iskola felújítása
  • Kazincbarcika Ádám Jenő Ált. Iskola komplex épületenergetikai korszerűsítése
  • Viss csapadékvíz és belvíz elvezetésének kiépítése
  • Laskó patak rekonstrukciója
  • Karcsa térségi vízrendszer rekonstrukciója
  • Járdánháza Egészségház
  • Kazincbarcika Dózsa György Tagiskola komplex épületenergetikai korszerűsítése
  • Hernádkak árvízvédelmi fejlesztése
  • Encs csapadékvíz elvezetése
  • Megyaszó-Harangod-ér tározó bővítése, építése
  • Onga-ócsanálos árvízvédelmi fejlesztése
  • Szelcepusztai vadászház felújítása, bővítése
  • IKSZT  kialakítása Hernádkércsen, Nagykinizsen
  • Belterületi utak felújítása Bánrévén
  • Sajóivánkai Óvoda fejlesztése, bővítése
  • Nyírbátori irodaépület, külső közmű építése

Tovább referenciákhoz

Hulladékgazdálkodás - Építési és bontási hulladékok kezelése

A fejlett országokban a tervszerű hulladékgazdálkodásra való áttéréssel új szemlélet és gyakorlat alakult ki, melynek alapgondolata: a hulladék nem feltétlenül szemét, annak többsége újra hasznosítható. A kommunális hulladék után legnagyobb mennyiségben keletkező építési és bontási hulladék különösen a használhatóvá tehető anyagok kincsesbányája.

Az építési és bontási hulladékok hasznosítása az építőiparban világszerte terjed, és létrehozta a maga sajátos hulladékhasznosító iparágát, valamint az ezt kiszolgáló berendezéseket és technológiákat. Műszaki-technológiai akadályai alapvetően nincsenek a széleskörű hasznosításnak. Ennek eredményeként másodlagos nyersanyagok jelennek meg, csökkennek a hulladék-elhelyezési gondok, valamint a természetes környezet megőrzését is elősegíti ez a folyamat.

A külföldi tapasztalatok szerint az építési és bontási hulladékok hasznosításával például az építési célra felhasznált ásványi anyagok mintegy 5-10 %-át meg lehet takarítani. Az építési és bontási hulladékok hasznosítása a nyersanyagkímélésen túl, hulladék lerakóhely megtakarítással is jár és jelentős ökológiai előnyei vannak.

Az építési-bontási hulladékok keletkezésének növekvő tendenciáját, a hulladék lerakóhelyek telítődését, valamint az elsődleges építőipari nyersanyag források egyre korlátozottabb hozzáférhetőségét és növekvő árszintjét tekintve ezen hulladékok környezetkímélő és gazdaságos hasznosítása aktuális feladattá vált hazánkban is.

Környezetvédelemmel kapcsolatos célkitűzéseink:

  • - Társaságunknál elsődleges a környezet megóvása, a környezetszennyezés megelőzése iránti elkötelezettség, melyet megkövetelünk munkatársainktól és elvárunk partnereinktől;
  • - a környezetvédelmi követelmények nem csak a folyamatokban, hanem a folyamatokkal összefüggő valamennyi tevékenységben, már a pályázatok készítésénél, kivitelezés előkészítésénél, kivitelezés alatt, illetve befejezésekor megkülönböztetett figyelmet élveznek;
  • - a környezetvédelmi követelményeknek és jogszabályi- törvényi előírásoknak való maximális és folyamatos megfelelés, beleértve a Megrendelők által támasztott környezetvédelmi követelményeket is.

Társaságunk hulladékgazdálkodási tevékenysége:

Az építési és bontási hulladékok tekintetében Társaságunk a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet előírásait veszi alapul, mely egyértelműen előírja az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályait. A rendelet hatálya kiterjed az építési és bontási hulladék kezelésére, a keletkezett hulladék mennyiségének tervezésére és elszámolására. Az építési és bontási hulladék anyagában történő hasznosítása céljából a hulladék előkezelésére áttelepíthető, illetve telepített berendezések alkalmazhatók.

Ezek feladata a hasznosítandó hulladék, aprítással, osztályozással és minőségjavító, tisztítási műveletekkel való előkezelése. Az építési és bontási hulladék a jelenlegi gyakorlat szerint a lerakóhelyeken tetemes lerakási kapacitásokat foglal el. Az építési és bontási hulladék döntő hányada kivéve pl. a festék- és ragasztómaradékokat, az azbeszttartalmú szigeteléseket és az azbesztcementet, a szénkátrány-tartalmú bitumenhulladékot, a tartósítószerekkel kezelt fahulladékot nem veszélyes inert hulladék.

Minden kezelést végző vállalkozásnak rendelkeznie kell az illetékes hatóság engedélyével, amelynek tartalmaznia kell a kezelhető hulladékok típusát és mennyiségét, a technikai követelményeket, a betartandó biztonsági előírásokat, a kezelés helyét és módját.

Társaságunk rendelkezik hulladékkezelési és szállítási engedélyekkel az alábbi hulladékfajtákra:

Hulladékkezelési engedély száma: 8739/13/2008

Hulladékszállítási engedély száma: 14/1215-3/2008

EWC kódEuropean Waste Catalogue

A hulladék megnevezése

Hulladék mennyisége fajtánként [t/év]

Hulladék mennyisége összesen

17 01 01

Beton

18 000

 

Az átvehető, előkezelhető és hasznosítható hulladékok mennyisége összesen 60.000 t/év

17 01 02

Téglák

4 000

17 01 03

Cserép és kerámiák

4 000

17 01 07

Beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke, amely különbözik a 17 01 06-tól

4 000

17 02 02

Üveg

4 000

17 03 02

Bitumen keverékek, amelyek különböznek a 17 03 01-től

12 000

17 06 04

Szigetelő anyagok, amelyek különböznek a 17 06 01 és 17 06 03-tól

4 000

17 08 02

Gipsz-alapú építőanyag, amely különbözik a 17 08 01-től

3 000

17 09 04

Kevert építkezési és bontási hulladékok, amelyek különböznek a 17 09 01, 17 09 02 és 17 09 03-tól

7 000

 

A hulladék előkezelését szolgáló művelet megnevezése:

- P02-06 - Aprítás, törés

- P02-07 - Tömörítés, bálázás

- P02-08 - Válogatás

A hulladék hasznosítását szolgáló művelet megnevezése:

- R5 - Egyéb szervetlen anyagok visszanyerése, újrafeldolgozása

A kezelési technológia leírása

Minden esetben csak olyan építési-bontási hulladékok kerülnek kezelésre, amelyek nem tartalmaznak veszélyes összetevőket, nem minősülnek veszélyes hulladéknak.

 

Hulladéklerakók felszámolása során a még hasznosítható beton törmeléket szétválogatjuk, lehetőség szerint a keletkezés helyén kezeljük, ott hasznosítjuk. Amennyiben a helyszíni kezelés nem megoldható, úgy az építési-bontási hulladékot telephelyünkre szállítjuk, és ott kezeljük.

A telephelyen ideiglenes jellegű gyűjtés van, mert a hulladékot nagyobb volumenű építkezéseknél, a helyszíni aprítást követően folyamatosan bedolgozzuk.

A telephelyen történő kezelés során először a nagyobb betondarabokat gépre szerelhető törőfej vagy olló segítségével max. 500 mm méretű darabokra törjük, majd rakodógép segítségével a betontörő berendezésbe töltjük.

Mobil újrahasznosító berendezéseink:

Daewoo Solar 220 betontörő

Fontosabb jellemzői:

  • - Teljesítmény: kb. 50 t/h törmelék
  • - Meghajtó egység: 53 kW-os dízelmotor
  • - Gázolaj szükséglet: 7 l/h

A törés megkezdése előtt az építési törmelékekből kézi úton, illetve rakodógépekkel különválasztjuk a nagyobb fémeket. A kezelendő hulladékot fajtanként külön tároljuk.

A végtermék mérete max. 50 mm, mely a törési rés nagyságával állítható.

Bagela aszfalt újrahasznosító

A gépet tehergépkocsival az építés helyszínére vontatjuk, üzembe helyezzük. Az aszfalt darabokat a berendezésbe töltjük, beindítjuk a dobkeverőt, majd begyújtjuk az égőket. A technológiai előírások szerint szabályozzuk a melegítési hőmérsékletet és időt. A megolvadt aszfaltot az ürítőnyíláson leeresztjük és rögtön felhasználjuk.

Fontosabb jellemzői:

  • - Típusa: BA 700 F
  • - Teljesítmény: kb. 4-10 t/h aszfalt
  • - Hőterhelés: 280 kW
  • - Üzemanyag szükséglet: könnyű tüzelőolaj, gázolaj
  • - Olajporlasztó fúvóka:  Monarch 80° /kis és nagy láng/

 

 

 

Hulladékkezelési tevékenységünk környezetre gyakorolt hatásai:

Társaságunk tevékenysége olyan jellegű, amellyel segít megvalósítani az országos hulladékgazdálkodási célkitűzéseket, terveket. A kezelési technológiával évente mintegy 60.000 t hulladék anyagában történő hasznosításához járul hozzá. Ezáltal anyag és energia-megtakarítás érhető el országos szinten.

Környezeti hatások:

Vízellátás, szennyvíz elhelyezés, talaj, talajvíz

Ivóvizet használunk a gépek üzemeltetéséhez, valamint szociális célra, melyet az építés helyszínén, az adott település ivóvízhálózatáról vételez, vagy lajtkocsival biztosít. A vízszükségletet nem lehet előre meghatározni, mindig az adott munkától függ. A tevékenység során nem keletkezik szennyvíz, az építkezéseknél, bontásoknál bérelt mobil WC-t használunk. Társaságunk tevékenységeit úgy végzi, hogy abból talaj és talajvízszennyezés ne következzen be.

Keletkező hulladékok kezelése

A keletkező veszélyes hulladékokat fajtánként elkülönítve zárt gyűjtőedénybe helyezzük, a műhelyben kialakított veszélyes hulladék munkahelyi gyűjtőhelyen. A gyűjtőhelyek felirattal ellátottak, s csak a feliratnak megfelelő hulladékfajta kerülhet bele.

Káresetnél kiömlő olajat homokkal, perlittel itatjuk fel a burkolatról, az esetlegesen szennyezett földet is összegyűjtjük, zárt hordóba tesszük.

A veszélyes hulladékokat az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Kft.-nek adjuk szállításra, illetve ártalmatlanításra, amelyről nyilvántartást vezetünk. Feltüntetjük a veszélyes hulladék fajtáját, kódját, a keletkezett mennyiségét, az átadás dátumát, átvevő, szállító megnevezését, „SZ” kísérőjegy számát, illetve a KTJ, KÜJ számot. A hulladékok mennyiségéről, további sorsáról adatszolgáltatást nyújtunk az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek.

A települési szilárd hulladék gyűjtésére több helyen gyűjtőedény van kihelyezve, melyet naponta 240 l-es hulladékgyűjtő edénybe ürítenek. Ezt zárt épületben tároljuk, majd heti egy alkalommal a kommunális szolgáltatóval, az Észak-magyarországi Hulladékgazdálkodási Zrt.-vel elszállíttatjuk települési szilárd hulladék lerakóba.

A nem veszélyes ipari hulladékokat (papír, műanyag, fémhulladék) külön gyűjtjük és engedéllyel rendelkező begyűjtőnek, hasznosítónak adjuk át. Társaságunk a nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíti a települési és nem veszélyes hulladékok esetén is az érvényben lévő jogszabályok szerint.

Levegőtisztaság-védelem

A mobil aszfalt újrahasznosító berendezés valamint a betontörő mozgó pontforrásnak minősül, mivel működtetésük földrajzilag különböző területen, időszakosan történik.

A betontörő berendezésben a technológiából törvényszerűen adódó por leválasztása víz bepermetezéssel történik, így kiporzás nincs. Az őrleményt a lehető legrövidebb idő alatt bedolgozzák, így diffúz szennyezés sincs.

Az aszfalt újrahasznosító berendezés felépítése olyan, hogy belőle kiporzás ne történik. A gépek üzemanyaga gázolaj. Mindkét berendezésből a gázolaj és égéstermékei távoznak. A berendezések rendszeres karbantartásával, a kezelési utasításban előírtak szerinti üzemeltetésével a káros légszennyezés elkerülhető.

Zaj, és rezgésvédelem

Az építési, bontási területeken a törőberendezések, szállítószalagok, rakodógép és járművek motorjai, mozgó alkatrészei valamint a technológiai műveletek (törés, égők üzemeltetése) okoznak zajkibocsátást. Az építések-bontások kivitelezésénél tehát az aszfalt újrahasznosító valamint betontörő berendezések üzemeltetésénél a zajkibocsátásnak kisebbnek kell lennie, mint a 8/2002 (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 2. mellékletében meghatározott zajterhelési határérték, amely a védendő terület jellegétől is függ.

Telephelyünk zajvédelmi szempontból kedvező helyen fekszik, körülöttünk ipari és mezőgazdasági területek találhatóak. A telephelyen belüli zajforrások (kéziszerszámok, telephelyen belüli közlekedési zaj) kibocsátása nem jelentős, a határérték tartható.

Az újrahasznosított anyag beépítése:

Feltöltések és utak készítése

Minden esetben a kiviteli tervek előírásait kell betartani, gondolunk itt elsősorban a beépítendő rétegvastagságra, és a tömörítési módra. Jellemzően a beépítés több réteg elterítésével történik, amely a szállítójárművek által depóniába öntött tört anyag gépi terítését jelenti, majd ezt követően az előírt tömörítési mód alkalmazásával elérjük a kívánt tömörséget. Ez a műveletsor addig folytatódik, amíg a feltöltés eléri a kiviteli tervekben foglalt szintet.

 

Budapest, XVIII. ker. Bethlen Gábor utca:

A teljes pályaszerkezet felbontásából származó betont, aszfaltot és szegélykövet a munkaterületen a törőgép segítségével aprítottuk beépíthető méretűvé. A tört anyagot fagyvédő rétegként beépítettük az útalapba, amelyre azt követően került a Ckt és a két réteg aszfalt.

Sajóivánka, Munkácsy Mihály utca

A közeli OVIT telepen történt vasbeton szerkezetek bontásából nyert tört anyag került beépítésre, a humuszleszedést követően, fagyvédő és talajjavító rétegként. A betonvasat a törő berendezés mágneses leválasztója segítségével válogattuk ki. A tört anyagra építettünk fel 40 cm vastag útalapot, amely az építkezések befejezte után kap aszfaltszőnyeget.

 

 

A kezeléssel kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség:

A jogszabályi előírásoknak(*) megfelelően nyilvántartást vezetünk a tevékenység során képződő, vagy egyéb módon birtokunkba jutott, valamint a mástól átvett és az általa kezelt, illetve másnak átadott, a hulladékok jegyzékéről szóló külön jogszabály szerint kódszámmal és megnevezéssel azonosított hulladék mennyiségéről és összetételéről. Az építési, bontási helyszíneken tömegmérést általában nem lehet kivitelezni. A kezelt hulladék mennyiségének meghatározása térfogatra történik, majd az adott hulladékfajta sűrűségével szorozva a tömegét kapjuk.

* 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről.

A kezelt hulladék EWC kódját, mennyiségét, származási helyét (KTJ, KÜJ számot) nyilvántartásba vesszük. Amennyiben az egyik építési-bontási helyről egy másikra történik hulladékszállítás, azt is regisztráljuk.

 

Az Európai Unió alapelvei

Az Unió hulladékgazdálkodását átfogó, az elvi, szakmapolitikai és intézményi alapokat biztosító szabályozását a többször módosított, a hulladékról szóló 75/442/EGK tanácsi irányelv, továbbá a hulladékgazdálkodás közösségi stratégiájáról szóló 97/C 76/01 tanácsi állásfoglalás alapozza meg, melyek előírásait a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény harmonizálja.

E törvény célja:

 

  • - az emberi egészség védelme, a természeti és az épített környezet megóvása, a fenntartható fejlődés biztosítása és a környezettudatos magatartás kialakítása a hulladékgazdálkodás eszközeivel;
  • - a természeti erőforrásokkal való takarékoskodás, a környezet hulladék által okozott terhelésének minimalizálása, szennyezésének elkerülése érdekében a hulladékkeletkezés megelőzése, a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése, a keletkező hulladék minél nagyobb arányú hasznosítása, a fogyasztás-termelés körforgásban tartása, a nem hasznosuló, vissza nem forgatható hulladék környezetkímélő ártalmatlanítása.

 

Az Unió hulladékgazdálkodása három elven alapul:

1. A hulladék-képződés megelőzése

2. Hasznosítás és újrahasználat

3. A hulladék biztonságos ártalmatlanításának fejlesztése, monitoring

Az EU egyik elsődleges célja a hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése és a képződő hulladék minél nagyobb arányú hasznosítása.

A hulladék-megelőzést újabb, a hulladék keletkezésének mérséklését célzó kezdeményezésekkel, jobb erőforrás felhasználással és a fenntartható felhasználási mintákra való átváltással szeretné elérni.

A fejlett piacgazdaságú, kiemelkedő gazdasági mutatókkal rendelkező régiók és országok gazdasági növekedésük alapkövetelményévé tették valamennyi fontosabb nemzetgazdasági ágazatban a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtését. Ennek keretében az építés területén is megállapították a fenntartható építés megvalósításának feladatait.

A fenntartható építés alatt összességében az egészséges épített környezet létrehozását, felelősségteljes működtetését értjük. Ezen belül pedig a környezetbe avatkozás természetbarát módját, az energia- és anyagtakarékosságot, a kevesebb hulladékképződést, az építési és bontási hulladékok hasznosítását az építés folyamatában.

Látható tehát, hogy szoros összefüggés van az építési és bontási hulladékok kezelése és a fenntartható építés között.

Társaságunk hulladékkezelési tevékenységével a fenntartható építésre irányuló célkitűzéseket hivatott elősegíteni.